Családtörténet - E l z i k e v i s s z a e m l é k e z é s e
2006. augusztus 12-i Rokoni Találkozón Haraszti Ritter József születésének 125. évfordulóján leánya alábbi visszaemlékezését Dóczi Ákos dédunoka olvasta fel:
Hétfő 2006 Marc. 13.
Kedves Bálint köszönöm a leveled. Nem akarok már írni, csak emlékezni. Paul Shandor nagyon szépen olvas magyarul. Nem sokat tudok hozzáadni. Te szépen leírtad, mint mindig, jó érzés olvasni. Talán H. Lenke tud még sok mindent.
Arra emlékszem ahogy térdre esett az ágy előtt minden este a biblia olvasás után, és imádkozott értünk vagy hálát adott.
A zsidó védelméről is sokat hallottál. Sok barátja volt közöttük is és nem úszott az árral, noha büszke volt a németszármazására. A nevét talán azért változtatta, hogy Sándornak könnyebb legyen az előrejutása és mi is kiálljunk a magyarság mellett. Nem emlékszem miért nem vitték ki Németországba, pedig nagyon féltünk. A Demoklesz kardja a fejünk felett lebegett.
Jó tanácsokat adott Sándornak és később nekem is. Mindenkivel tudott jól beszélni, viccelni, de mindig a határt tudta. Elmondta nekem sok-sok évvel később, hogy amikor meghívta egy özvegyasszony egy házi ünnepségre feleség nélkül, akkor elment, de csak nagyon rövid ideig maradt ott.
Többször elmondta, a hűséges feleség a mama várt rá késő estig, egyszer-kétszer éjfél utánig amikor Bőszérről jött haza és útközben pihenni kellett, hogy ne essen le a kocsiról.
Amikor én férjhez mentem, írt az árnyékadó fáról, de azt is hozzátette, ha vihar jön, akkor nagyon kell vigyázni, mert a fa sérthet is bennünket.
Amikor még az óvodában dolgoztam és nehéz volt a munka Olgával, azt mondta : leányom ez csak a kezdet, sok más nehézség jön, jöhet még Amikor viszont oda akartam adni a földrészem a közös termelésbe, látta milyen vak voltam, és milyen nagyon hittem a jövőben. Nem alázott meg, csak tanított, olyan gyengéden, hogy nem felejthetem el.. Kislányom, szép az elméletben, de a gyakorlat más.
Mikor írt levelet, emlékeztetett az imádkozásra, biblia olvasásra, férj tiszteletére, szeretetére. Ez utóbbit Norman a bibliából idézi.
Amikor a csendőrök jöttek, csak szólt a Mamának: Mama készíts valami jó ebédet. És a mama készített olyan ebédet, csirkepaprikást burgonyával, (galuskára nem volt idő) hogy a nyáluk most is csurog érte. Bocsánat a kifejezésért.
Nem tudom, hány évig volt bíró és milyen tisztet töltött be a gyülekezetben.. Amikor az óvodai vizsgára készültem, Ő vitt, kísért el Szabadkára.
Köszönöm az íródeáknak a levelet.
Bálint és Terike 2006. 3-26.
Apa építette a házat, ahol Lujzikáék , egy szoba vagy konyha, egy nyáron. Később a másik ház mellett Józsi bátyám felgyújtotta a gabona vagy szalma kazlat mert a gyufával játszott. Martinkó Julis néni, Apa testvére mondta a mamának, rejtsék el a fiút, gyermeket mert nagypapa hírtelen természetétől féltették.
Károly volt a szemefénye és jövő büszkesége. Akkor sírt először életében felnőtt korában a temetésen. De még is tudta mondani Jóbbal: az Úr adta és az Úr vette el. Áldott legyen az ő neve.
A szegény kezdő sors után megfordult a család sorsa. De Apa mindig elmondta, hozzáfűzte, ez mind a család munkája és a jó isten áldása tette lehetővé.
Mikor mentünk a faluba a ruganyos kocsival, jobbra-balra nézett és köszöntött mindenkit kalapbiccentéssel. Józsi már elengedte volna ezt a szokását, de nagypapa örömmel tette. Ő szerette a szép és erős lovakat. Egyszer a két csikó ló elszaladt vele és és a nagymamának eltört a stermusa (?) (elől a nyak alatti csontja).
Kiegészítés Haraszti József életéhez:
Ficsór Bálintnak a Haraszti Ritter József mesélte el, hogy a Monarchia hadseregében az őrmesteri rangfokozatig jutott el. Mivel határozott, kemény ember volt ott is, az egyik táborszernagyi látogatás alkalmával őt bízták meg a fogadási ceremónián a vezénylésre, természetesen német nyelven.
* * *